Ruszył las

Popularity · Low

YouTube

Searching YouTube...

Lyrics

Gerinc Elmesélem az életemet, gyere tesó hallgass meg... Elbuktam párat, mert legtöbbször az aljas nyer A cél egy magas hegy, hiába löktök le Ahányszor elesek felállok, ti nem köptök le! A haragom szülte gyerek nem sír, hogy ölbe vedd Láttam kórházat, veszekedést, könnyeket És mindezt gyerekként, én hidd el nevetnék... Csak üldöznek azok az emlékek amiket felednék... El temetnék, de nem tudom, mond hova mehetnék? A zene lett a menedék, a bennem lévő tehetség De te csak nevessél, divat lett a káröröm Nem volt a spanom a szerencse, de már rám köszön! Megesett hogy nem volt pofon, se seb de én ordítottam A sok rosszat ami történt előnyömre fordítottam Szorítottam erősen a reményt és még nálam van Azért jöttem hogy átadjam... Van hogy születik egy gondolat, de el is kell hogy temessük A boldogság nem mindig ott van ahol keressük Csak nehogy elejtsük, gyere és nevessünk... azon hogy a sors hányszor cseszett és ki csesz velünk Körém családi balhék jöttek, köréd meg cash Sokszor hullt a könnyem, de megmaradok önérzetes A pofonok miatt lettem erős ez tök érdekes... Légyszi' had legyek már a hibáimmal tökéletes Minden kamu barát égjen a máglyán el Ha nem esnél el sokszor, később nehezebben állnál fel... (Refr.*2) A magányból kiszabadultam, pedig bebörtönzött Akarat erő kell, nem elég a rögtönzött Az élet ösztönzött eddig is.hogy több legyek Köszönöm a pofonokat, köszönöm a könnyeket! Zsé Még a húszat sem ütöm, de amit láttam épp elég Az élet nem mese habbal, haver csukd be a képregényt Nem tudod milyen, mikor egy balhé miatt költözés van, vagy órákon át írsz és a lap foszlik a könnytől szét! Az élet farkas, de egy bárány bőrből néz, Bennem a remény él épp ezért csak tovább költök és. Nem felejtek, a fejemben minden kép tiszta Amennyit adott, ez a srác ugyan annyit kér vissza! Építem az sorsom, a zene tégla egy kis várhoz Nekem jutott a javából, de ezt néha nem is bánom ... Mert ember lett belőlem, nem egy tetű szemét mint az apám, ki tizenkét éve nem üzent még! Mesélnék a gyerekkorról, csak sajnos abból nekem nem jutott Így élem az életem angyalként aki megbukott! nem fontos mennyit esel, csak az hányszor állsz fel de a hibákat magadon is ne csak máson lásd meg mert ajándék az élet, de ha nem éled átok amíg felszínen kapirgáltok, én a mélyében járok és a jellemem a lenéző tekintetek edzik Van hogy én is tévedek, de szerintem ez nem cink Beismerem mert itt, nem falnak mész hanem kőszívnek Elhittem egy percig, hogy köztetek van egy őszinte! elszállt nem egy forró nyár, elmúlt nem egy hideg tél De nem az számít ki voltál, hanem az hogy ki lettél! Minden kamu barát égjen a máglyán el Ha nem esnél el sokszor, később nehezebben állnál fel... (Refr.*2) A magányból kiszabadultam, pedig bebörtönzött Akarat erő kell, nem elég a rögtönzött Az élet ösztönzött eddig is hogy több legyek Köszönöm a pofonokat, köszönöm a könnyeket!