Skip to content

Nyomtalanul

Children Of Distance
Popularity · Low
🇭🇺 Hungarian · Original

YouTube

Searching YouTube...

Lyrics

Kopognak a szürke napok, én meg csak rettegek Álarcot húz a holnap, mégis beengeded Nyüzsgő éjszakák meg megfáradt hajnalok Így élek nap mint nap, benn titkon meghalok Üldöz a magány, mégis harcolok, ezt súgom Hiába menekülnék, nincs hová elbújnom Visszaránt a valóság mind a két kezével Csak álmomban van kiút, ha ott vagyok nem ér el Feladnám, ha tehetném menekülnék Az élet csalódás, felfal a keserűség Nem választhatok, megfulladok, sodor az ár Ha már nem állunk meg inkább tövig nyomom a gázt Ragaszkodom a rosszhoz, ha fáj, nem engedem el Mégis hol lennék, ha az élet nem lenne teher? De ha nem sikerül és végül mégis úgy alakul Én már nem fogok eltűnni nyomtalanul Néha úgy érzem elég lesz Van, hogy a szív nem szabadul Mi értelme van az egésznek Amikor úgyis mind eltűnünk nyomtalanul Megfogadtam, mindig ugyanaz maradok De elrontottam, összefolynak az alakok Összepréseli a tüdőmet a füst Csak a téveszme hajt, amikor utánatok szaladok A port fújja el a szél a száraz tenyeremen Olyan csendes, ahogy bőröm alá betemetem Meggondolatlan gyerekek lenn a tereken Még gondolatban veletek, de nem tehetem Úgy csorog az idő le a falon, mint az eső Csak úgy kapkod a mutató, mint egy potyaleső Akkor is itt akarok lenni, ha elhagy az erő Mikor a legvégén a nyakamba szakad a tető Ahonnan én jövök ott nem terem a pénz ingyen Amiket éltem, azt nem tanulod meg tréningen Aki bizonytalan az itt úgyis megbillen De én itt akarok ember lenni nem filmen! Sehol egy emlék, pár kép is csak eltépve A függöny behúzva, nem süt be a nap A takaró alól kibújva a tévére nézve Gyáván néz vissza rám egy szürke alak Fel kéne ébredni, de kimenni minek? Minden sarokban a tegnap gondja lapul Te sem vennéd észre, és nem hiányoznék Ha most eltűnnék csendben, nyomtalanul Vánszorog a nappal, az éjeket keveslem Fáradtabban kelek fel, mint ahogy este lefekszem Taszít a tükör, és így vagyok a lakkal Ma magamra maradtam a hallgatag falakkal Van ez így néha, de mindent eltűrök Nincs már sok hátra és úgyis eltűnök Csak hadd legyek semmi, hadd legyek némán Kérlek felejts el, kérlek, ne nézz rám! Néha úgy érzem elég lesz Van, hogy a szív nem szabadul Mi értelme van az egésznek Amikor úgyis mind eltűnünk nyomtalanul