Költökés Kígyóbüvölök
Popularity · Low
Listen
YouTube
0:00 / 0:00
Loading YouTube player...
Lyrics offset
Synced
Lyrics
Figyeltem csak a szemeket, ahogy a szél könnygázt hozott,
Ahogy a béke, no meg a szeretet lassan haraggá változott.
Mint a megvetett áruló, ki az ellenséghez oson,
Úgy árult el engem is a saját szülővárosom.
Hittem, hogy az igazság bizony mindenekfelett,
S azért, hogy ez így legyen, az ember bármit megtehet.
De pont olyan törvényszerű, ahogy a fű zöld, az ég meg kék,
Lettem tisztes honpolgárból, koszos csőcselék.
A kígyóbűvölők a viperát szorongatják,
A nagymamát lovakkal tapossák.
Adjon Isten!
A védtelen csőcselékre a múlt így köszön rá,
A költők meg a kékítőt oldják az
Ágyúvízben.
A hazugság akkor is hazugság, ha soha nem derül ki,
És nem úgy lesz gazember valaki, hogy azzá nevezzük ki.
Attól lehetsz ember majd, hogy mi az, amit megteszel,
Emlékre vagy érdemes vagy a múlt ködébe veszel.
Hittem, hogy az igazság bizony mindenekfelett,
S azért, hogy ez így legyen, az ember bármit megtehet.
Attól lehetsz valaki majd, hogy mi az, amit megteszel,
Emlékre vagy érdemes vagy a múlt ködébe veszel.